Az átalányadó kikerülése- a tevékenység felfüggesztésének eljárása

2009 április 14.-én került elfogadásra az a Sürgősségi Kormányrendelet (34-es számú), amely által bevezetésre került az átalányadó. Ezáltal 2009 május 1.-től a kereskedelmi társaságok éves összforgalmuk függvényében kötelesek lesznek egy minimális adóérték kifizetésére. A szabályozás értelmében az átalányadó mértéke 2200 lejtől 43.000 lejig terjed. Előbbit azok a cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (kb. 13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Vagyis egy vállalatnak lehet bármilyen nagy összegű az éves forgalma, ha veszteséges, vagy a megjelölt aránynál kisebb a nyeresége, be kell fizetnie a számára megállapított minimális összeget.

Ezen adótípus azon kereskedelmi társaságok számára jelenthet pénzügyi megerőltetést, amelyek minimális forgalommal vagy egyáltalán nem működnek. A romániai, a minimális alaptőkét és az alapítási eljárásokat tekintő szabályozást figyelembe véve nyílvánvaló, hogy rengeteg kft került megalapításra, melyek bejegyzésük után semmilyen tevékenységet nem fejtettek ki, mondhatni formális társaságokként működtek (stagnáltak).

Ezen társaságok számára az átalányadó árnyékában a legkönnyebb megoldást a tevékenységük felfüggesztése jelenti. Az Országos Cégjegyzék statisztikái szerint 2009 áprilisában összesen 14.035 kereskedelmi társaság függesztette fel tevékenységét, ami 1330%-os növekedést jelent a 2008. év ugyanezen hónapjához képest. Ez a szám 2009 első félévének végére elérte a 80.000-et.

Az 1990. évi 31-es, a kereskedelmi társaságokról szóló törvény 237. cikkelyének 2. pontja értelmében egy kereskedelmi társaság maximum 3 évre függesztheti fel tevékenységét. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a társultak bármikor dönthentnek a tevékenység újraindításáról ezen 3 éves időintervallumon belül.

A fenti elméleti bevezetés után lényegesnek tartom a tevékenység felfüggesztésének gyakorlati, eljárási vonatkozásait is bemutatni. Amennyiben egy társaság a tevékenysége felfüggesztése mellett dönt, a következő iratokkal kell a székhelye szerinti illetékes Cégjegyzéki Hivatalnál megjelenni:

1. Bejegyzési kérés (eredeti)- a társaság ügyvezetője vagy vagy valamely társult tagja által kitöltve és aláírva;
2. A társult tagok/részvényesek által elfogadott Közgyűlési határozat vagy az egyedüli társult tag döntése a tevékenység felfüggesztéséről. Ezen határozatnak/döntésnek tartalmaznia kell a társaság adatait, a társult tagok/részvényesek adatait, illetve a tevékenység felfüggesztésének periódusát (amint mondtam, ezt maximum 3 évre lehet). Ajánlott a következő megfogalmazást használni “Se suspendă activitatea societăţii pe o perioadă de 3 ani, începând cu data înregistrării prezentului act la Oficiul de Registru al Comerţului ……..”. Ezen határozatot 2 példányban kell letenni, egy példány publikálásra kerül a Hivatalos Közlönyben, amelynek érdekében kötelezően mellékelni kell egy nyilatkozatot, melyben a határozat karaktereinek száma kerül feltüntetésre (word count) ;
3. Jogi személy társult tagok esetén szükség van egy közgyűlési/igazgatói határozatra ennek részéről is, amelyben beleegyeznek a tevékenység felfüggesztésébe;
4. A társaság tevékenységeinek engedélyezetetésére kiadott igazolások (“certificat constatator”) eredeti pédánya;
5. Saját felelősségre tett nyilatkozat a tevékenysége felfüggesztését illetően (cégbírósági formanyomtatvány) ;
6. A cégbírósági illetékek befizetését igazoló számlák;
7. Doszár.

Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a nem román nyelven elkészített iratokat kötelezően hiteles román fordításban kell letenni. Ugyanakkor amennyiben a romániai társaság társult tagjai/részvényesei nem ismerik a román nyelvet, a közgyűlési határozatot egy hiteles fordító kell számukra lefordítsa és az iratot pecsétjével ellássa.

A felfüggesztési kérés bejegyzése után a teljes doszár a cégbíró elé kerül, aki döntési illetékességgel rendelkezik a kérésünket illetően. A kirendelt bíró a következő döntések egyikét hozhatja:

Helyt adás:  amennyiben a benyújtott dokumentáció teljes és megfelel a törvényes előírásoknak.

Halasztás: amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányosságokat tartalmaz, melyeket azonban ki lehet egészíteni, javítani. A kiegészítés után a kirendelt bíró újból dönt a benyújtott kérésről.

Elutasítás: amennyiben a benyújtott dokumentáció pótolhatatlan hiányosságokat tartalmaz. Ebben az esetben a kérvényezőnek nem áll módjában kiegészítéseket benyújtani, illetve a befizetett illetékek sem kerülnek visszatérítésre.

A kirendelt bíró döntése után röviddel kiadásra kerül a Bírói döntés valamint a bejegyzési igazolás (certificat de înregistrare de menţiune). Ezen iratok mellett ugyancsak a cégbíróságon kell kérvényezni az “Extras de registru” nevű iratot (30 lejes illeték kifizetése szükséges kibocsátásához), mely a felfüggesztés tényét igazolja.

Ezen iratokkal 15 napon belül el kell menni a székhely szerint illetékes Pénzügyi Hatósághoz a tevékenység felfüggesztésének pénzügyi bejegyzése érdekében.

A tevékenység felfüggesztésének eljárási ideje kb. 7 munkanap az iratok cégbíróságon való beiktatásától számolva, míg az illetékek 3-400 lejre rúgnak.

Kft-k tevékenységének felfüggesztése

2009 április 14.-én került elfogadásra az a Sürgősségi Kormányrendelet (34-es számú), amely által bevezetésre került az átalányadó. Ezáltal 2009 május 1.-től a kereskedelmi társaságok éves összeforgalmuk függvényében kötelesek lesznek egy minimális adóérték kifizetésére. A szabályozás értelmében az átalányadó mértéke 2200 lejtől 43.000 lejig terjed. Előbbit azok a cégek lesznek kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem éri el az 52 ezer lejt (kb. 13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladja a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Vagyis egy vállalatnak lehet bármilyen nagy összegű az éves forgalma, ha veszteséges, vagy a megjelölt aránynál kisebb a nyeresége, be kell fizetnie a számára megállapított minimális összeget.

Ezen adótípus azon kereskedelmi társaságok számára jelenthet pénzügyi megerőltetést, amelyek minimális forgalommal vagy egyáltalán nem működnek. A romániai, a minimális alaptőkét és az alapítási eljárásokat tekintő szabályozást figyelembe véve nyílvánvaló, hogy rengeteg kft került megalapításra, melyek bejegyzésük után semmilyen tevékenységet nem fejtettek ki, mondhatni formális társaságokként működtek (stagnáltak).

Ezen társaságok számára az átalányadó árnyékában a legkönnyebb megoldást a tevékenységük felfüggesztése jelenti. Az Országos Cégjegyzék statisztikái szerint 2009 áprilisában összesen 14.035 kereskedelmi társaság függesztette fel tevékenységét, ami 1330%-os növekedést jelent a 2008. év ugyanezen hónapjához képest. Ez a szám 2009 első félévének végére elérte a 80.000-et.

Az 1990. évi 31-es, a kereskedelmi társaságokról szóló törvény 237. cikkelyének 2. pontja értelmében egy kereskedelmi társaság maximum 3 évre függesztheti fel tevékenységét. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a társultak bármikor dönthentnek a tevékenység újraindításáról ezen 3 éves időintervallumon belül.

A fenti elméleti bevezetés után lényegesnek tartom a tevékenység felfüggesztésének gyakorlati, eljárási vonatkozásait is bemutatni. Amennyiben egy társaság a tevékenysége felfüggesztése mellett dönt, a következő iratokkal kell a székhelye szerinti illetékes Cégjegyzéki Hivatalnál megjelenni:

1. Bejegyzési kérés (eredeti)- a társaság ügyvezetője vagy vagy valamely társult tagja által kitöltve és aláírva;
2. A társult tagok/részvényesek által elfogadott Közgyűlési határozat vagy az egyedüli társult tag döntése a tevékenység felfüggesztéséről. Ezen határozatnak/döntésnek tartalmaznia kell a társaság adatait, a társult tagok/részvényesek adatait, illetve a tevékenység felfüggesztésének periódusát (amint mondtam, ezt maximum 3 évre lehet). Ajánlott a következő megfogalmazást használni “Se suspendă activitatea societăţii pe o perioadă de 3 ani, începând cu data înregistrării prezentului act la Oficiul de Registru al Comerţului ……..”. Ezen határozatot 2 példányban kell letenni, egy példány publikálásra kerül a Hivatalos Közlönyben, aminek érdekében kötelezően mellékelni kell egy nyilatkozatot, melyben a határozat karaktereinek száma kerül feltüntetésre (word count) ;
3. Jogi személy társult tagok esetén szükség van egy közgyűlési/igazgatói határozatra ennek részéről is, amelyben beleegyeznek a tevékenység felfüggesztésébe;
4. A társaság tevékenységeinek engedélyezetetésére kiadott igazolások (“certificat constatator”) eredeti pédánya;
5. Saját felelősségre tett nyilatkozat a tevékenysége felfüggesztését illetően (cégbírósági formanyomtatvány) ;
6. A cégbírósági illetékek befizetését igazoló számlák;
7. Doszár.

Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a nem román nyelven elkészített iratokat kötelezően hiteles román fordításban kell letenni. Ugyanakkor amennyiben a romániai társaság társult tagjai/részvényesei nem ismerik a román nyelvet, a közgyűlési határozatot egy hiteles fordító kell számukra lefordítsa és az iratot pecsétjével ellássa.

A felfüggesztési kérés bejegyzése után a teljes doszár a cégbíró elé kerül, aki döntési illetékességgel rendelkezik a kérésünket illetően. A kirendelt bíró a következő döntések egyikét hozhatja:

Helyt adás:  amennyiben a benyújtott dokumentáció teljes és megfelel a törvényes előírásoknak.

Halasztás: amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányosságokat tartalmaz, melyeket azonban ki lehet egészíteni, javítani. A kiegészítés után a kirendelt bíró újból dönt a benyújtott kérésről.

Elutasítás: amennyiben a benyújtott dokumentáció pótolhatatlan hiányosságokat tartalmaz. Ebben az esetben a kérvényezőnek nem áll módjában kiegészítéseket benyújtani, illetve a befizetett illetékek sem kerülnek visszatérítésre.

A kirendelt bíró döntése után röviddel kiadásra kerül a Bírói döntés valamint a bejegyzési igazolás (certificat de înregistrare de menţiune). Ezen iratok mellett ugyancsak a cégbíróságon kell kérvényezni az “Extras de registru” nevű iratot (30 lejes illeték kifizetése szükséges kibocsátásához), mely a felfüggesztés tényét igazolja.

Ezen iratokkal 15 napon belül el kell menni a székhely szerint illetékes Pénzügyi Hatósághoz a tevékenység felfüggesztésének pénzügyi bejegyzése érdekében.

A tevékenység felfüggesztésének eljárási ideje kb. 7 munkanap az iratok cégbíróságon való beiktatásától számolva, míg az illetékek 3-400 lejre rúgnak.

Diákkedvezmények a cégalapításnál

Ezen intézményt a 2003. évi 166-os Kormányrendelet szabályozza, bizonyos pénzügyi kedvezményeket szabva meg a saját vállalkozást elindítani szándékozó diákok számára.

A jogszabály 1. cikkelyében meghatározásra kerülnek ezen pénzügyi kedvezmények, amelyek a következő illetékeket, díjakat érintik:

• a cégbíróság által nyújtott jogsegélyi szolgáltatások díja;
• a cégbíróságnál fizetendő bejegyzési illetékek és díjak;
• az alapításkor kérvényezett tevékenységengedélyeztetés díja;
• az egyéni kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges engedélyek kibocsátási, lekérési díja a helyi hatóságoktól;
• a cégjegyzékbe való beírást elrendelő bírói végzésnek a Hivatalos Közlöny IV. részében való közlésének díja;
• a közokirati formában kért iratok esetén a közjegyzői bélyegilleték (ezen eseteket az 1990. évi 31-es törvény írja elő);

Ezen felsorolás által megállapítható, hogy a következő díjak és illetékek nem képezik jelen jogszabály tárgyát, így kifizetésük kötelező:

• az elnevezés/embléma ellenőrzési- illetve levédési díja (50 lej megyei szintű levédés, 100 lej országos szintű levédés esetén);
• bélyegilleték (39 lej) illetve igazságügyi bélyeg (0,3 lej);

Ezen kedvezmények igénybe vétele érdekében a kérvényezőnek a következő feltételeket kell teljesítenie:

• egy akreditált felsőoktatási intézmény diákja kell legyen. A jogszabály általános fogalmazása következtében ide soroljuk úgy az állami, mint a magánegyetemeket. Ugyanakkor a kérvényező az adott intézmény bármilyen oktatási formáját látogathatja (rövid- vagy hosszúidőtartamú, nappali- vay távoktatás, mesteri képzés, stb);
• legalább másodévben kell lennie és kellett teljesítse az egyetem szenátusa által előírt összes követelményt (tanulmányi, tandíjfizetési követelményekre kell gondolni);
• nem töltötte be a 30. életévét.

Az első két feltételt egy, az adott felsőoktatási intézmény által kibocsátott, igazolással kell bizonyítani, melyet a bejegyzéshez szükséges dokumentációhoz kell mellékelni.

Ezen pénzügyi kedvezmények csak egyszer vehetők igénybe, egyetlen kereskedelmi entitás bejegyzéséhez. A bejegyzésre kerülő társaságban az adott diák szerepelhet mint egyedüli társult tag, de más, a fenti követelményeket teljesítő, diákokkal együtt is. A kedvezmények viszont nem alkalmazandóak abban az esetben, ha a kérvényező diák mellett a társaságban olyan személy is társult tagi minőséggel fog rendelkezni aki nem teljesíti a fenti követelményeket. Amint már megemlítésre került, a kedvezmények csakis a vállalkozás bejegyzése esetén igényelhető, a társasági részek átruházása esetén nem. Ennek ellenére megjegyezném, hogy a jelen kedvezmények igénybe vételével megalapított társaságban ügyvezetői tisztségét olyan személy is betöltheti, aki nem teljesíti a fenti követelményeket.

A külföldi állampolgárok nem részesülnek a jelen jogszabály által előírt kedvezményekben, függetlenül attól, hogy egy romániai felsőoktatási intézményben tanulnak vagy sem.

Fontos megemlíteni, hogy amennyiben a társaság megalapítása utáni 3 éven belül a társasági részek részleges vagy teljes átruházására kerül sor, a társaság köteles visszafizetni a kedvezmények által ki nem fizetett összes díjat és illetéket.

A fenti kedvezmények természetesen csak anyagi vonzatúak, a törvény által a társaság bejegyzésénél előírt dokumentumokat be kell szerezni. Az alapító okiratot és a különböző nyilatkozatokat viszont a Cégbíróság mellett müködő jogsegélyi iroda (serviciul de asistenta juridica) készíti el, illetve segít ezek kitöltésében. Ezen szolgáltatás ért viszont, amint azt már korábban jeleztem, nem kell fizetniük a fenti feltételeket teljesítő diákoknak.

Következtetés gyanánt szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a jogszabály valóban jelentős kedvezményeket ír elő címzettjeinek (nem a román törvényhozó által gyakorolt fiktív kedvezményeket előíró jogszabály kategóriájába tartozik:)), ezáltal nagyban elősegítve a diákok vállalkozási lehetőségeit. Ezen kedvezmények által egy Kft.-t már szinte 1oo lejből meg lehet alapítani (amihez természetesen hozzáadódik az alaptőke is), a szokásos 4oo-5oo lejes bejegyzési költségekkel szemben.

Sok sikert minden vállalkozó kedvű egyetemistának!

TEÁOR (CAEN) 2008- a rekodifikációs folyamat

Amint azt már korábban is írtam, a kereskedelmi társaságok az alapító okiratukba felsorolt tevékenységi körök alapján bonyolítják le gazdasági tevékenységüket. Ez azt jelenti, hogy a társaság csak azon tevékenységeket végezheti, amelyek szerepelnek az alapító okiratában. Ezen tevékenységi köröket, tevékenységi területet a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozása (Clasificarea Activităţilor din Economia Naţonală- CAEN, TEAOR) alapján kell meghatározni.

2007 május 3.-án jelent meg a Hivatalos Közlöny 293. számában a TEAOR (CAEN) aktualizált, módosított változata, amely teljesen megváltoztatta a korábban érvényben levő tevékenységi területeket. Ezáltal a román jogalkotó egy európai kodifikációs rendszert vett át. Az új kódok 2008 január 1.-től kezdődően léptek érvénybe.

A régi tevékenységi körök átalakítási folyamatát nevezik rekodikálásnak. Bár egy jogszabály sem írja elő a rekodifikáció elvégzésének kötelező jellegét, a gyakorlatban ez mégis sok esetben kötelező jelleget kapott. Így például bármilyen olyan módosítás esetén, melynél egységes szerkezetbe foglalt (aktualizált ) alapító okiratot kellett a cégíróságon letenni, kötelező volt a rekodifikáció elvégzése, hiszen az alapító okirat csak így lehetett egységes szerkezetbe foglalt. Tehát gyakorlatilag semmilyen módosítást nem lehet enélkül bejegyezni a céjegyzékbe. Emellett különböző állami intézmények is a rekodifikáció elvégzésétől teszik függővé bizonyos engedélyek, jóváhagyások kiadását.

Kezdetben jelentős pénzügyi megterhelést jelentett a társaságok számára, hiszen sok helyen a rekodifikációt és ezáltal az új tevékenységi köröket bele kellett foglalni a módosítást eldöntő közgyűlési határozatba vagy kiegészítő okiratba, amely közlésre került a Hivatalos Közlönybe. A közlési díj a dokumentum karaktereinek számától függ, így az új kódok belefoglalása nagyban megemelte ezt. Olyan társasággal is találkoztam, amelynek rengeteg tevékenységi köre volt és ezáltal 1000 lejnél is többre rúgott a közlési díj. Emellett a cégbírósági eljárások időtartama is jelentős mértékben megnőtt a nagyszámú rekodifikációs kérelem miatt.

Ezen méltánytalan helyzeten hivatott változtatni a 2oo8. évi 322-es Kormányhatározat, amely díjmentessé tette a rekodifikációs folyamatot (eltörölve a Hivatalos Közlönyba való közlés és az egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat letételének kötelezettségét) és a döntési illetékességet áthelyezte a Cégejgyzék igazgatójának. Ezáltal sokkal gördülékenyebbé és jelentősen olcsóbbá vált a rekodifikációs folyamat.

A rekodifikációhoz egy kérést kell letenni az illetékes Cégbíróságnál (letölt), amelyben fel kell tüntetni az új kodifikáció szerinti fő tevékenységi területet. Ezen kérvényhez mellékelni kell bizonyos esetekben a társaság régi alapító okiratának másolatát valamint egy üres doszárt. Emellett ajánlott kérvényezni az új tevékenységi köröket tartalmazó kivonatot (extras de registru), hiszen csak ennek segítségével tudhatjuk meg az új tevékenységi köreinket. Ennek igénylése az előbbi kérvény letételekor történik és 3o lejbe kerül.

Fontos megemlíteni, hogy az ingyenes rekodifikációs eljárás igénybe vételére csak 2oo9 március 1.-ig van lehetőség, ezután már csakis a bejegyzés elején leírt eljárás alapján kerülhet sor, a közzétételi, cégbírósági illetékek befizetésével együtt.

A KFT alapítása

Első szakmai bejegyzésem nem szólhat másról, mint egy kereskedelmi társaság kezdeti bejegyzésének eljárásáról. Leszűkítve a kereskedelmi társaságok körét, a korlátolt felelősségű társaság (KFT) bejegyzési eljárását szeretném lépésről lépésre bemutatni, előtérbe helyezve a gyakorlati megközelítést. Ezen leszűkítést az a statisztikai adat teszi szükségessé, amely szerint a Romániában létrehozott kereskedelmi társaságok több mint 90%-a ölti a kft formáját, messzemenően lekörözve a jelentős alaptőke képzését igénylő részvénytársasági formát, valamint az egyszerű betéti társasági, a közkereseti társasági és betéti részvénytársasági formákat (ezen öt alap kereskedelmi társasági formát írja elő a román törvénykezés, melyekhez az európai társasági jog újabb cégformákat adott hozzá, mint pl a Európai Részvénytársaság és a kereskedelmi jellegű Gazdasági Érdekcsoport).

A kereskedelmi társaságokat kötelező módon be kell jegyezni a Kereskedelmi Cégjegyzékbe, ezen bejegyzés jelentve egyben a társaság jogi létezésének kezdetét. Megjegyzem, hogy az említett cégjegyzékbe nem csak a társaság megalapítását kell jegyezni, hanem a társaságban bekövetkezett bármilyen módosítást (társult tagok kilépése, belépése, társasági tőke emelése, csökkentése, székhely módosítása, munkapont nyítása, ügyvezetőcsere, stb.). A Kereskedelmi Cégjegyzék müködését főként az 1990. évi 26-os törvény szabályozza, melyet további jogszabályok egészítenek ki a cégjegyzési eljárások szabályozását, egyszerűsítését tekintve.

Nem szeretnék kitérni a Kereskedelmi Cégjegyzék müködési szabályozására, csupán annyit említek meg, hogy minden Törvényszék mellett müködik egy Kereskedelmi Cégjegyzék, melyet egy igazgató vezet és amelyben az adott Törvényszék által kirendelt (delegált) bírók hoznak döntéseket.

A társaságalapítási szándék alapos átgondolása, a megcélzott piaci szegmens megvizsgálása, a kezdeti befektetendő tőke megléte és a megfelelő üzlettársak megtalálása után ajánlott egy cégjegyésekkel foglalkozó ügyvéd felkeresése. Ez a lépés a továbbiakra nézve fontos, hiszen a társaság formájának, alapító okiratának és müködési előírásainak jogi megfeleltsége nagyban befolyásolja a jövőbeni gördülékeny müködést. Ugyanakkor ajánlott egy könyvelővel való konzultáció is, hiszen a társaság bejegyzése során olyan adózási kérdésekben kell döntést hozni, amelyek szintén meghatározó jelleggel bírnak a társaság későbbi müködése szempontjából.

A felkeresett ügyvéd feladatkörébe tartozik az alapító okirat elkészítése, amelynek meg kell felelnie a törvény által előírt formai követelményeknek. Az alapító okirat a társasági szerződésből és az alapszabályzatból áll, ezek együttesen alkotva a társaság alap jogi dokumentumát. Az alapító okirat elkészítése érdekében a következő lépések megtétele ajánlott:

1. Elnevezés levédése: Az cég neve állhat egy vagy több szóból.

Cégalapítás előtt ajánlott több elnevezésre gondolni hiszen fennállhat az a lehetőség, hogy a választott elnevezés már le van védve. A cégelnevezés megyei vagy országos szinten védendő le, egy megyében egy bizonyos névvel csak egy cég működhet. Fontos előírás, hogy az elnevezés nem tartalmazhat kötőjelt, alulvonást, stb., ugyanakkor léteznek bizonyos elnevezések, melyekhez hatósági beleegyezés szükséges. Cégbejegyzés után az elnevezést kereskedelmi márkaként szabadalmaztatni lehet országos szinten. A névlevédés esetén a Kereskedelmi Cégjegyzéknél kell kérést benyújtani, megjelőlve a különböző névváltozatokat és a prioritási sorrendet (lásd levédési kérés- http://www.onrc.ro/formulare/principale/F1.pdf). A név levédése helyben történik, az 50 lejes illeték befizetése után. Az országos szintű névlevédés 100 lejbe kerül és kb. 2-3 hétbe telik.

2. Társultak (tagok) által szolgáltatott adatok és iratok. A társulttagi összetétel eldöntése után a következő dokumentumokra van szükség:

- természetes személyek- személyi igazolvány vagy útlevél. A külföldi állampolgárok esetén egy közjegyzői nyilatkozatra is szükség van, amely a pénzügyi erkölcsi bizonylatot valamint a társult tagi nyilatkozatot helyettesíti. Ezt a nyilatkozatot a román állampolgársággal rendelkező társult tagoknak is kötelesek megtenni, viszont az ők esetükben elég az ügyvédi ellenjegyés is, így az alapító okiratba is bele lehet foglalni.

- jogi személyek- cégkivonat, közgyűlési határozat a cégalapításról, megbízás az aláírónak, melyben felhatalmazzák az alapító okirat aláírására (ezt a közgyűlési határozatba is bele lehet foglalni), banki fizetőképességet (bankbonitás) igazoló irat. A külföldi jogi személyek esetén egy közjegyzői nyilatkozatra is szükség van, amely a pénzügyi erkölcsi bizonylatot valamint a társult tagi nyilatkozatot helyettesíti.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kft esetén lehetséges a társaság megalakítása egyetlen társult tag részvételével is. Ez az ún egyszemégyes kft. E téren viszont lényeges előírás, hogy egyetlen személy csak egyetlen egyszemélyes kft-vel rendelkezhet és egy egyszemélyes kft nem lehet egy másik egyszemélyes kft társult tagja.

3. Társasági törzstőke: A társasági törzstőkét természetbeni apport (jármű, gépek, irodatehnikai berendezések, stb.) és készpénz képezheti. A természetbeni apport esetén viszont szükséges egy értékbecsülési szakértői vizsgálat elkészítése, melyet a cég bejegyzésekor le kell adni. Ugyanakkor fontos előírás, hogy amennyiben a társaság tőkéjét  ingatlan képezi, az alapító okiratot kötelező módon autentikus (hiteles)  formában kell megkötni, a közjegyző elött. Külföldi személyek a társasági törzstőkét letehetik úgy lejben, mint bármilye más kovertibilis valutában.

A korlátolt felelősségű társaságok esetén a minimális törzstőke 200 lej (kb. 50 euro), míg a részvénytársaságok esetén 25.000 euro-nak megfelelő lej.

A társasági tőke mértékét és eloszlásást kötelező módon be kell írni az alapító okiratba, viszont letételére csak az alapító okirat aláírása után történik. Megemlíteném, hogy az alaptőke egy speciális, ú.n. alaptőkeszámlára kerül letételre, amely egy zárt számla mindaddig amíg a társaságot be nem jegyzik a Kereskedelmi Cégjegyzékbe. Abban a pillanatban ahogy a társaság bejegyzésre került a cégjegyzékbe, az ügyvezető át kell alakítsa az alaptőkeszámlát folyószámlává, ezáltal hozzáférhetővé és felhasználhatóvá téve az alaptőkét a társaság számára.

4. Székhely: Minden bejegyzésre kerülő kereskedelmi társaságnak rendelkeznie kell székhellyel. A székhely birtoklása megtörénhet saját tulajdonjog által, illetve bérlemény, haszonbérlemény formájában. A székhely bejegyzése esetén ingatlannyílvántartási iratokra (telekkönyvi kivonat) valamint különböző nyilatkozatokra van szükség (szomszédi beleegyezés, tulajdonosi beleegyezés, stb). A székhelyen a társaság különböző tevékenységeket engedélyeztethet, de pusztán irodai tevékenységek végzésére is lehetőség van. Mindezt a cégjegyékhez való felvétel során kitöltött nyilatkozatokban kell kinyilatkozni és kérni.

5. Tevékenységi kör: 5 fő tevékenységi csoport van: termelés, kereskedelem, szolgáltatás, építkezés, import-export. A tevékenységi kör csoportosítva és kodifikálva van a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásában.

Bizonyos tevékenységi körök bejegyzéséhez minisztériumi engedélyre van szükség. (pl. banki, postai, tanügyi, bányászati stb.) A tevékenységi körök megegyeznek a magyarországi kodifikációval.

6. Ügyvezető. Minden társaságnak rendelkeznie kell ügyvezetővel, aki a törvény és az alapító okirat által előírt feladatkörökkel rendelkezik. Emellett az ügyvezetővel menedzseri szerződés is megköthető. Az ügyvezető részéről is szükség van személyi igazolváyra vagy útlevélre, egy megfeleltségi nyilatkozatra illetve egy aláírási címpéldányra. Külföldi állampolgár esetén a társult tagknál említett közjegyzői nyilatkozatok is szükségesek.

A fenti adatok tudatában elkészítésre kerül az alapító okirat. Amennyiben egyszemélyes társaság kerül megalakításra, az alapító okirat csak az alapszabályzatból áll. Az alapító okirat főszabály szerint magánokirati formában jön létre. A törvény viszont előírja az autentikus forma kötelezettségét minden olyan esetben amikor a társasági tőkében természetbeni hozzájárulás is található. A törvény előírásával ellentétben azonban szinte minden megye Kereskedelmi Cégjegyzéke kéri az alapító okirat ügyvéd általi ellenjegyzését vagy közjegyző általi hitelesítését.

Az alapító okirat elkészítése és a társult tagok általi aláírása után a társasági tőke kerül befizetésre. Ehhez szükségeltetik a társult tagok személyi igazolványa, az alapító okirat egy példánya, valamint az elnevezés levédését bizonyító dokumentumok, amelyet a bankokban kérnek alaptőkebefizetés esetén.

Ezen lépések teljesítése után az összeállított bejegyzési doszár iktatásra kerül a kompetens Kereskedelmi Cégjegyzéknél. A bejegyzési doszár általában a következő dokumentumokat kell tartalmazza:

• alapító okirat (1 eredeti példány)
• névlevédési bizonylat
• a társult tagok személyi igazolványairól, esetleg útlevelükről készített fénymásolatok
• a külföldi állampolgár társult tagok esetén nyilatkozat, melyben rögzítik, hogy az adott személy nem rendelkezik lakóhellyel Romániában és nem rendelkezik adósággal a Román állam fele, valmint hogy nem követett el semmilyen pénzügy bűncselekményt. Román állampolgárok esetén ezen iratok nem szükségesek
• az ügyveztő(k) aláírási címpéldánya illetve nyilatkozat, amelyben ez kijelenti, hogy megfelel a romániai jogszabályoknak az ügyvezetői tisztség betöltését illetően
• társasági tőke befizetését igazoló dokumentum másolata
• székhelyet igazoló dokumentumok(telekkönyvi kivonat, bérleti szerződés, szomszédi beleegyezés)
• beírási kérvény – http://www.onrc.ro/formulare/cerere_inregistrare_pj_web_v4_RON.pdf
• székhelynyilatkozat (ezen nyomtatványban kell megjelölni az engedélyeztetésre kerülő tevékenységek)

1. http://www.onrc.ro/formulare/declaratie_art15alin1litb_model2_v4.pdf
2. http://www.onrc.ro/formulare/declaratie_activitate_art15alin1lita_model1_v4.pdf

• külföldi befektetések nyilatkozata: külföldi társult tagok esetén az ezek általi tőkehozzájárulás kiszámítása euróban és dollárban. Erre egy típsunyomtatvány kitöltésével kerül sor (http://www.onrc.ro/formulare/anexa_2_investitie_straina.pdf)
• pénzügyi nyilatkozat: a bejegyzési kérelem benyújtása elött a társaság képviselői el kell döntsék a különböző könyvelési, pénzügyi vonalakat. Ezek alapján meg kell határozni, hogy a társaság ÁFA fizető lesz vagy sem, illetve azt, hogy profitadót vagy mikrovállalalati (EVA) adót fizetnek a társaság megalakulása után. Ezen kérdéseket egy könyvelővel való konzultálás után ajánlatos eldönteni – http://www.onrc.ro/formulare/anexa_1_inregistrare_fiscala_v3.pdf.
• a bejegyzési ileltékeket igazoló számlák, melyek a cégbíróság pénztáránál kerülnek kifizetésre

A benyújtott dokumentáció ellenőrzése után az iktató személy kiszámolja a bejegyzési illetékeket, majd ezek befizetése után, iktatószámmal látja el a bejegyzési kérelmet. Minden egyes beiratási kérelemről egy kirendelt bíró dönt, a következő döntések egyikét hozva:

-    Helyt adás:  amennyiben a benyújtott dokumentáció teljes én megfelel a törvényes előírásoknak

-  Halasztás: amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányosságokat tartalmaz, melyeket azonban ki lehet egészíteni, javítani. A kiegészítés után a kirendelt bíró újból dönt a benyújtott kérésről.

-   Elutasítás: amennyiben a benyújtott dokumentáció pótolhatatlan hiányosságokat tartalmaz, illetve a bejegyzési kérelmet benyújtott cég törvénybe ütköző tevékenység folytatását célozza. Ebben az esetben a kérvényezőnek nem áll módjában kiegészítéseket benyújtani, illetve a befizetett illetékek sem kerülnek visszatérítésre.

Az iktatástól számított egy héten belül, helyt adó ítélet esetén, a bejegyzéssel megbízott személy a Kereskedelmi Cégjegyzék kibocsátó irodájában veheti fel a cégbejegyzési bizonylatokat. Ugyanekkor felhívják a képviselő figyelmét, hogy a bejegyzés dátumától számított 15 napon belül be kell jegyeztetni a társaságot az illetékes pénzügyi hatóságoknál.

Megjegyzés: fontosnak tartom megemlíteni, hogy sajnálatos módon minden megye cégbírósága más müködési és jogi elvek és gyakorlat alapján müködik, mindegyik kirendelt bírónak más-más felfogása van a szükséges iratokat illetően, így gyakran előfordúlhat, hogy a fentiek mellett más iratokat is kérnek. Ez , amint mondtam, megyénként és bírónként eltérő. Ezért is ajánlott egy szakember bevonása a cégjegyzési eljárásba.

Személyes információk

Kedves Olvasó!

A nevem Szikszai Tamás, 2007-ben végeztem a Babes Bolyai Tudományegyetem Jogi Karán. Jelenleg a Kolozs Megyei Ügyvédi Kamara tagja vagyok és ügyvédbojtárként dolgozok Somai László-József ügyvédi irodájában Kolozsváron.

Bár még csak 2 éves munkatapasztalattal rendelkezem a társasági jog, ezen belül a kereskedelmi társaságok joga területén belül, a kereskedelmi tevékenységet folytató vagy annak elkezdését fontolgató személyek számára hasznos információkkal tudok szolgálni az egyes cégjegyzési eljárásokban.

Ezen és egyébb, a későbbiekben kifejtésre kerülő tényezők juttattak arra az elhatározásra, amely megszülte jelen jogi blogot, melyben különböző cégjogi gyakorlatokat, eljárásokat szeretnék leírni óly módon, hogy az érthető legyen a minimális jogi ismeretekkel rendelkező kereskedő számára de érdekfeszítő és építő jellegű legyen a hasonló eljárásokkal nap mint nap találkozó jogász számára is.

Remélem probálkozásom sikeres lesz és hasznos információkkal fogok tudni szolgálni sokatok számára!

Tamás