h1

A KFT alapítása

január 15, 2009

Első szakmai bejegyzésem nem szólhat másról, mint egy kereskedelmi társaság kezdeti bejegyzésének eljárásáról. Leszűkítve a kereskedelmi társaságok körét, a korlátolt felelősségű társaság (KFT) bejegyzési eljárását szeretném lépésről lépésre bemutatni, előtérbe helyezve a gyakorlati megközelítést. Ezen leszűkítést az a statisztikai adat teszi szükségessé, amely szerint a Romániában létrehozott kereskedelmi társaságok több mint 90%-a ölti a kft formáját, messzemenően lekörözve a jelentős alaptőke képzését igénylő részvénytársasági formát, valamint az egyszerű betéti társasági, a közkereseti társasági és betéti részvénytársasági formákat (ezen öt alap kereskedelmi társasági formát írja elő a román törvénykezés, melyekhez az európai társasági jog újabb cégformákat adott hozzá, mint pl a Európai Részvénytársaság és a kereskedelmi jellegű Gazdasági Érdekcsoport).

A kereskedelmi társaságokat kötelező módon be kell jegyezni a Kereskedelmi Cégjegyzékbe, ezen bejegyzés jelentve egyben a társaság jogi létezésének kezdetét. Megjegyzem, hogy az említett cégjegyzékbe nem csak a társaság megalapítását kell jegyezni, hanem a társaságban bekövetkezett bármilyen módosítást (társult tagok kilépése, belépése, társasági tőke emelése, csökkentése, székhely módosítása, munkapont nyítása, ügyvezetőcsere, stb.). A Kereskedelmi Cégjegyzék müködését főként az 1990. évi 26-os törvény szabályozza, melyet további jogszabályok egészítenek ki a cégjegyzési eljárások szabályozását, egyszerűsítését tekintve.

Nem szeretnék kitérni a Kereskedelmi Cégjegyzék müködési szabályozására, csupán annyit említek meg, hogy minden Törvényszék mellett müködik egy Kereskedelmi Cégjegyzék, melyet egy igazgató vezet és amelyben az adott Törvényszék által kirendelt (delegált) bírók hoznak döntéseket.

A társaságalapítási szándék alapos átgondolása, a megcélzott piaci szegmens megvizsgálása, a kezdeti befektetendő tőke megléte és a megfelelő üzlettársak megtalálása után ajánlott egy cégjegyésekkel foglalkozó ügyvéd felkeresése. Ez a lépés a továbbiakra nézve fontos, hiszen a társaság formájának, alapító okiratának és müködési előírásainak jogi megfeleltsége nagyban befolyásolja a jövőbeni gördülékeny müködést. Ugyanakkor ajánlott egy könyvelővel való konzultáció is, hiszen a társaság bejegyzése során olyan adózási kérdésekben kell döntést hozni, amelyek szintén meghatározó jelleggel bírnak a társaság későbbi müködése szempontjából.

A felkeresett ügyvéd feladatkörébe tartozik az alapító okirat elkészítése, amelynek meg kell felelnie a törvény által előírt formai követelményeknek. Az alapító okirat a társasági szerződésből és az alapszabályzatból áll, ezek együttesen alkotva a társaság alap jogi dokumentumát. Az alapító okirat elkészítése érdekében a következő lépések megtétele ajánlott:

1. Elnevezés levédése: Az cég neve állhat egy vagy több szóból.

Cégalapítás előtt ajánlott több elnevezésre gondolni hiszen fennállhat az a lehetőség, hogy a választott elnevezés már le van védve. A cégelnevezés megyei vagy országos szinten védendő le, egy megyében egy bizonyos névvel csak egy cég működhet. Fontos előírás, hogy az elnevezés nem tartalmazhat kötőjelt, alulvonást, stb., ugyanakkor léteznek bizonyos elnevezések, melyekhez hatósági beleegyezés szükséges. Cégbejegyzés után az elnevezést kereskedelmi márkaként szabadalmaztatni lehet országos szinten. A névlevédés esetén a Kereskedelmi Cégjegyzéknél kell kérést benyújtani, megjelőlve a különböző névváltozatokat és a prioritási sorrendet (lásd levédési kérés- http://www.onrc.ro/formulare/principale/F1.pdf). A név levédése helyben történik, az 50 lejes illeték befizetése után. Az országos szintű névlevédés 100 lejbe kerül és kb. 2-3 hétbe telik.

2. Társultak (tagok) által szolgáltatott adatok és iratok. A társulttagi összetétel eldöntése után a következő dokumentumokra van szükség:

természetes személyek– személyi igazolvány vagy útlevél. A külföldi állampolgárok esetén egy közjegyzői nyilatkozatra is szükség van, amely a pénzügyi erkölcsi bizonylatot valamint a társult tagi nyilatkozatot helyettesíti. Ezt a nyilatkozatot a román állampolgársággal rendelkező társult tagoknak is kötelesek megtenni, viszont az ők esetükben elég az ügyvédi ellenjegyés is, így az alapító okiratba is bele lehet foglalni.

jogi személyek– cégkivonat, közgyűlési határozat a cégalapításról, megbízás az aláírónak, melyben felhatalmazzák az alapító okirat aláírására (ezt a közgyűlési határozatba is bele lehet foglalni), banki fizetőképességet (bankbonitás) igazoló irat. A külföldi jogi személyek esetén egy közjegyzői nyilatkozatra is szükség van, amely a pénzügyi erkölcsi bizonylatot valamint a társult tagi nyilatkozatot helyettesíti.

Ugyanakkor fontos tudni, hogy a kft esetén lehetséges a társaság megalakítása egyetlen társult tag részvételével is. Ez az ún egyszemégyes kft. E téren viszont lényeges előírás, hogy egyetlen személy csak egyetlen egyszemélyes kft-vel rendelkezhet és egy egyszemélyes kft nem lehet egy másik egyszemélyes kft társult tagja.

3. Társasági törzstőke: A társasági törzstőkét természetbeni apport (jármű, gépek, irodatehnikai berendezések, stb.) és készpénz képezheti. A természetbeni apport esetén viszont szükséges egy értékbecsülési szakértői vizsgálat elkészítése, melyet a cég bejegyzésekor le kell adni. Ugyanakkor fontos előírás, hogy amennyiben a társaság tőkéjét  ingatlan képezi, az alapító okiratot kötelező módon autentikus (hiteles)  formában kell megkötni, a közjegyző elött. Külföldi személyek a társasági törzstőkét letehetik úgy lejben, mint bármilye más kovertibilis valutában.

A korlátolt felelősségű társaságok esetén a minimális törzstőke 200 lej (kb. 50 euro), míg a részvénytársaságok esetén 25.000 euro-nak megfelelő lej.

A társasági tőke mértékét és eloszlásást kötelező módon be kell írni az alapító okiratba, viszont letételére csak az alapító okirat aláírása után történik. Megemlíteném, hogy az alaptőke egy speciális, ú.n. alaptőkeszámlára kerül letételre, amely egy zárt számla mindaddig amíg a társaságot be nem jegyzik a Kereskedelmi Cégjegyzékbe. Abban a pillanatban ahogy a társaság bejegyzésre került a cégjegyzékbe, az ügyvezető át kell alakítsa az alaptőkeszámlát folyószámlává, ezáltal hozzáférhetővé és felhasználhatóvá téve az alaptőkét a társaság számára.

4. Székhely: Minden bejegyzésre kerülő kereskedelmi társaságnak rendelkeznie kell székhellyel. A székhely birtoklása megtörénhet saját tulajdonjog által, illetve bérlemény, haszonbérlemény formájában. A székhely bejegyzése esetén ingatlannyílvántartási iratokra (telekkönyvi kivonat) valamint különböző nyilatkozatokra van szükség (szomszédi beleegyezés, tulajdonosi beleegyezés, stb). A székhelyen a társaság különböző tevékenységeket engedélyeztethet, de pusztán irodai tevékenységek végzésére is lehetőség van. Mindezt a cégjegyékhez való felvétel során kitöltött nyilatkozatokban kell kinyilatkozni és kérni.

5. Tevékenységi kör: 5 fő tevékenységi csoport van: termelés, kereskedelem, szolgáltatás, építkezés, import-export. A tevékenységi kör csoportosítva és kodifikálva van a Nemzetgazdasági Tevékenységek Osztályozásában.

Bizonyos tevékenységi körök bejegyzéséhez minisztériumi engedélyre van szükség. (pl. banki, postai, tanügyi, bányászati stb.) A tevékenységi körök megegyeznek a magyarországi kodifikációval.

6. Ügyvezető. Minden társaságnak rendelkeznie kell ügyvezetővel, aki a törvény és az alapító okirat által előírt feladatkörökkel rendelkezik. Emellett az ügyvezetővel menedzseri szerződés is megköthető. Az ügyvezető részéről is szükség van személyi igazolváyra vagy útlevélre, egy megfeleltségi nyilatkozatra illetve egy aláírási címpéldányra. Külföldi állampolgár esetén a társult tagknál említett közjegyzői nyilatkozatok is szükségesek.

A fenti adatok tudatában elkészítésre kerül az alapító okirat. Amennyiben egyszemélyes társaság kerül megalakításra, az alapító okirat csak az alapszabályzatból áll. Az alapító okirat főszabály szerint magánokirati formában jön létre. A törvény viszont előírja az autentikus forma kötelezettségét minden olyan esetben amikor a társasági tőkében természetbeni hozzájárulás is található. A törvény előírásával ellentétben azonban szinte minden megye Kereskedelmi Cégjegyzéke kéri az alapító okirat ügyvéd általi ellenjegyzését vagy közjegyző általi hitelesítését.

Az alapító okirat elkészítése és a társult tagok általi aláírása után a társasági tőke kerül befizetésre. Ehhez szükségeltetik a társult tagok személyi igazolványa, az alapító okirat egy példánya, valamint az elnevezés levédését bizonyító dokumentumok, amelyet a bankokban kérnek alaptőkebefizetés esetén.

Ezen lépések teljesítése után az összeállított bejegyzési doszár iktatásra kerül a kompetens Kereskedelmi Cégjegyzéknél. A bejegyzési doszár általában a következő dokumentumokat kell tartalmazza:

  • alapító okirat (1 eredeti példány)
  • névlevédési bizonylat
  • a társult tagok személyi igazolványairól, esetleg útlevelükről készített fénymásolatok
  • a külföldi állampolgár társult tagok esetén nyilatkozat, melyben rögzítik, hogy az adott személy nem rendelkezik lakóhellyel Romániában és nem rendelkezik adósággal a Román állam fele, valmint hogy nem követett el semmilyen pénzügy bűncselekményt. Román állampolgárok esetén ezen iratok nem szükségesek
  • az ügyveztő(k) aláírási címpéldánya illetve nyilatkozat, amelyben ez kijelenti, hogy megfelel a romániai jogszabályoknak az ügyvezetői tisztség betöltését illetően
  • társasági tőke befizetését igazoló dokumentum másolata
  • székhelyet igazoló dokumentumok(telekkönyvi kivonat, bérleti szerződés, szomszédi beleegyezés)
  • beírási kérvény – http://www.onrc.ro/formulare/cerere_inregistrare_pj_web_v4_RON.pdf
  • székhelynyilatkozat (ezen nyomtatványban kell megjelölni az engedélyeztetésre kerülő tevékenységek)
  1. http://www.onrc.ro/formulare/declaratie_art15alin1litb_model2_v4.pdf
  2. http://www.onrc.ro/formulare/declaratie_activitate_art15alin1lita_model1_v4.pdf
  • külföldi befektetések nyilatkozata: külföldi társult tagok esetén az ezek általi tőkehozzájárulás kiszámítása euróban és dollárban. Erre egy típsunyomtatvány kitöltésével kerül sor (http://www.onrc.ro/formulare/anexa_2_investitie_straina.pdf)
  • pénzügyi nyilatkozat: a bejegyzési kérelem benyújtása elött a társaság képviselői el kell döntsék a különböző könyvelési, pénzügyi vonalakat. Ezek alapján meg kell határozni, hogy a társaság ÁFA fizető lesz vagy sem, illetve azt, hogy profitadót vagy mikrovállalalati (EVA) adót fizetnek a társaság megalakulása után. Ezen kérdéseket egy könyvelővel való konzultálás után ajánlatos eldönteni – http://www.onrc.ro/formulare/anexa_1_inregistrare_fiscala_v3.pdf.
  • a bejegyzési ileltékeket igazoló számlák, melyek a cégbíróság pénztáránál kerülnek kifizetésre

A benyújtott dokumentáció ellenőrzése után az iktató személy kiszámolja a bejegyzési illetékeket, majd ezek befizetése után, iktatószámmal látja el a bejegyzési kérelmet. Minden egyes beiratási kérelemről egy kirendelt bíró dönt, a következő döntések egyikét hozva:

–    Helyt adás:  amennyiben a benyújtott dokumentáció teljes én megfelel a törvényes előírásoknak

–  Halasztás: amennyiben a benyújtott dokumentáció hiányosságokat tartalmaz, melyeket azonban ki lehet egészíteni, javítani. A kiegészítés után a kirendelt bíró újból dönt a benyújtott kérésről.

–   Elutasítás: amennyiben a benyújtott dokumentáció pótolhatatlan hiányosságokat tartalmaz, illetve a bejegyzési kérelmet benyújtott cég törvénybe ütköző tevékenység folytatását célozza. Ebben az esetben a kérvényezőnek nem áll módjában kiegészítéseket benyújtani, illetve a befizetett illetékek sem kerülnek visszatérítésre.

Az iktatástól számított egy héten belül, helyt adó ítélet esetén, a bejegyzéssel megbízott személy a Kereskedelmi Cégjegyzék kibocsátó irodájában veheti fel a cégbejegyzési bizonylatokat. Ugyanekkor felhívják a képviselő figyelmét, hogy a bejegyzés dátumától számított 15 napon belül be kell jegyeztetni a társaságot az illetékes pénzügyi hatóságoknál.

Megjegyzés: fontosnak tartom megemlíteni, hogy sajnálatos módon minden megye cégbírósága más müködési és jogi elvek és gyakorlat alapján müködik, mindegyik kirendelt bírónak más-más felfogása van a szükséges iratokat illetően, így gyakran előfordúlhat, hogy a fentiek mellett más iratokat is kérnek. Ez , amint mondtam, megyénként és bírónként eltérő. Ezért is ajánlott egy szakember bevonása a cégjegyzési eljárásba.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: